Utána

Ilyenkor fél négykor talán
kicsit másképp van minden.
Nem tudom, hogy bizonyítsam be,
hogy nő lettem abból a lányból a képen.
Meg a hangok - tudom, hogy hazudtál -
álmokból riasztanak; olyankor
igaznak látom magunkat.

gyáva vagy bennem és képmutató

és azt, hogy mégis a részem vagy
nem a szív-
de ahhoz közel álló
fontos rész
nélküled összeomlana ez az egész
meg hogy placebo vagy
csak soha nem mondd ki, kérlek
mert akkor én sem hinném már
- egy kísérlet így ér véget
valamiféle összetartozás-élményre
vagy hogy is mondják ezt
(nem ismerem a szót - nézd el nekem)
no meg te sem- ebben is hiszek.
Meg hogy valamiféleképpen
bennem fogsz élni mindig –
és én benned ugyanúgy,
ahogy egy porszem táncát nézed
egy sugár fényben.