Nos, igen, sajnos nesze neked, Utcazene, már tudom, hogy azért nagyon hiányzott a Sörpince előtt olvasgatott FÉL (Fiatal Értékteremtő Lap). Tesó azért hozott, muszáj is ideírnom a fent említett értékteremtőt és művét.
Mechiat Zina: Reggel
"Te véresre csókoltad a számat
és lihegve kértél, hogy maradjak.
Nem maradok.
Menj be szépen, én meg elindulok
a mérföldkövek között a sárban."
...meg amikor eljátszottuk azt a Radnóti
verset.
(De te nem indultál el a mérföldkövek
között a sárban, csak álltál ott, meg véresre
csókoltad a számat.)
Aztán belekarcoltad szemhéjamba a
titkodat.
Azóta nézed, ahogy alszom.
Ha átszűrődik a fény a csipkefüggönyön,
nyugovóra simítod a ráncot a szemem
fölött, és elmeséled, hogyan raktál két
pénzérmét a nagymamád szemhéjaira.
Szeretem a reggeleket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése