Így voltunk

Ott voltunk, így voltunk, együtt voltunk, jó volt, itt a link:
http://www.youtube.com/watch?v=CpOgajKQDII
Nézzétek, szeressétek, rajongjatok.

Divelli a caro, res est durissima, amico.

Akkor csak nevetni voltam képes,
meg az arcod kézkeretbe tenni.
Talán akkor lépett le a fényes
énekes a kis színről valamit inni,
vagy meglehet, épp fényképezkedni
tinilányokkal, valami régi baráttal,
és nem tudták, mi ez a nagy semmi
a zsongás helyén, azután egy pillanattal,
hogy megjöttél.
Persze ez így nem igaz - a világ élt,
a tömeg nem törődött velünk,
a vokál meg csak tovább beszélt;
adta, amitől boldogok lehetünk.
Megkérdeztem volna, mi van a sokéves
hallgatásoddal - te meg táncba húztál:
"Ne rontsd el az estét, édes."
Akkor tudtam: soha el nem múltál
létezni valamelyik torz soromban.
És én azóta is táncolok - nem alszom,
azt hiszem, mindez miattad van,
itt van megint: papír, toll, balkon...

Folyton itt van ez a gondolat,
nem hagy nyugodni: hajnalegy.
Túl fontos vagy nekem ahhoz,
hogy én is az legyek neked.

"Egy keveset álmodhatsz

még nekem,
tégy úgy, hogy nem búcsúzunk el sosem..."

"Nincs

köztük semmi, közöttünk semmi nincs..."

Our everyday life 10.

- Imádom Jean Reno-t.
- Jaja, akkorát alakított a Mozillában is... :)

"Szerelmes titkaink óvta az árnyék,
hogy ne égesse tűzijáték,
mely ricsajos partról szakadt az égre,
itt magunk lehettünk, önmagunk végre..."

mostezvan

mindenegyessorbanezvan